"Az évszázad erotikus regénye"

  „Az évszázad erotikus regénye” - nyilatkozta az egyik olvasó a könyvről. És talán nem is jár messze a valóságtól. Egy olyan erotikus regény, melyben kínzó lassúsággal, patikamérlegen van adagolva a folyamatos érzéki és érzelmi feszültség 940 oldalon keresztül. Egy olyan regény, ahol a két főszereplő között izzik a levegő akkor is, ha egy ujjal sem érnek egymáshoz, csak indirekt módon találkozik össze a testük, válluk, bőrük, kezük a zongoraórák közben.
  A Zongoraórák Alberttel című könyvből sistereg az erotika, az érzékiség, de messze nem csak testi szinten. A két főhős olykor már szinte idegőrlő, kifinomult játéka egymással, a sziporkázó, vérforraló szócsaták, a rengeteg parázsló testközelség, a feszült lélektani pillanatok, a szellemes, egymásnak feszülő, izzó flörtök, az egymásba fúródó tekintetek, a sokat sejtető arcjátékok - mindez lebilincselő módon mutatja be aprólékosan, hányféle módon lehet úgyszólván megőrjíteni a másik felet egy ismerkedés során, vagy később, egy párkapcsolatban. Egyszerű anatómiai kalauz helyett (ezt az ujjat oda nyomd, azt a testrészt ott birizgáld, és akkor jó lesz) a lehetőségek hihetetlen tárházát vonultatja fel a könyv, hogyan és hányféle módon lehet megbolondítani a másikat már úgy is, hogy még egyáltalán nem érünk hozzá. Az író lassan, folyamatosan, állandóan növekedve és egyre nagyobb hullámokban adagolja ezt a feszült erotikát, amely mikor megjelenik a testiség szintjén is a regény lapjain, művészi finomsággal, apró részletességgel ábrázolja a férfi és a nő egymásra találását. És teszi ezt oly módon, hogy egyetlen vulgáris kifejezés, egyetlen nyers anatómiai megnevezés sem szerepel a legforróbb és legvadabb jelenetek közben sem, ugyanakkor a legintimebb testközelségbe viszi az olvasót a szereplőkkel. A könyv egyik olvasója, meglehetősen nyers kifejezést adva a véleményének így fogalmazott: „Hogy a csudába lehet ilyen gyönyörűen leírni egy közösülést?” És ezektől a mesterien megírt, különböző módokon perzselő jelenetektől úgyszólván hemzseg a könyv. Mindezt olyan módon oldotta meg az írónő, hogy bár úgyszólván semmit sem rejt véka alá, mégsem kell a regény borítóján feltüntetni a tizennyolcas karikát. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy a könyv messze nem az érzékiségről szól öncélúan. Ez korántsem egy egyszerű erotikus regény, annál sokkal több. A szenvedély csak eszköz, melyben utat tud magának törni a teljesen megmagyarázhatatlan, szinte irreális érzelem, amely egy pillanat alatt elsodorja a két főhőst, ahogy felbukkannak egymás életében. A sors által mesterien előre megszőtt szálak, a gyermekkor és a jelen szürreális keveredése, időn és téren átívelő szerelem - nos, mintha a valóság és a csoda fonódna össze egymással. Ez a könyv akár hetekig folyamatos lázban tartja az olvasót, aki jóformán megpattan a feszültségtől, miközben a két főhős az elfojtott vágytól izzva, reszketve és feltüzelve kerülgeti egymást. „Ezt a könyvet nem lehet letenni” - nyilatkozta és nyilatkozza szinte az összes olvasó, és a tesztelési fázis alatt a tesztolvasók szinte ostromolták az írót a következő fejezetekért.
  A Zongoraórák Alberttel valóban egy rendkívüli regény, mely egyszerre lélektani, erotikus, humoros, zenés, rendkívül őszinte és valósághű alkotás. Sokat elárul róla az is, hogy nemcsak nők, hanem férfiak is szívesen olvassák. Mindkét nem gondolataiba és működésébe leplezetlen betekintést enged, és egy biztos: aki belevág az olvasásába, garantáltan nem fog unatkozni.

A könyvbe bele lehet olvasni itt: Részletek a könyvből, illetve a Facebook oldalán.

#elviraking#